˝Területi harmónia˝ program

Hogyor Veronika: A jövedelmi térszerkezet változása

"Magyarország jövedelmi viszonyai, s az ez alapján kirajzolódó térszerkezeti kép az elmúlt 20 évben sokat változott. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszottak a piacgazdaságra jellemző elemek: a külföldi tőke megjelenése, a vállalkozások számának növekedése, a piaci érdekek mindenhatósága és a széleskörű privatizáció. (Faluvégi, 2000)

Az ország jövedelmi egyenlőtlenségeiben mind inkább két regionális, markáns ellentét bontakozik ki: a főváros és a vidék között húzódó jövedelmi szakadék, illetve az északnyugati régiók egyre csak növekvő előnye a többi térséggel szemben."

Nyilvános a T-STAR 2008. évi hulláma

A KSH Tájékoztatási Adatbázisán keresztül letölthető a T-STAR 2008. évi jelzőszámainak túlnyomó többsége. Az adatok elérhetők a KSH honlapján keresztül (http://portal.ksh.hu), ahol a főmenük között a Tájékoztatási Adatbázist, azon belül a Területi Statisztika, majd az "Éves településstatisztikai adatok 2008-as településszerkezetben" menüpontot kell keresni.

Mint ahogy már megszokhattuk, az önkormányzati költségvetési adatok ezúttal is késnek, igaz, a rendszer 2007-ig való feltöltése is csak nemrég teljesült a 2006. évi jelzőszámok hiánya miatt. Sajnos az igazságszolgáltatási, bűnügyi statisztikák is teljes mértékben hiányoznak a rendszerből, e blokk éves hullámai közül egyetlen egyet sem hoztak nyilvánosságra. A KSH honlapján, az Adatértékesítés menüpont alatt van egy megjegyzés e témakört illetően: "Csak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium engedélyével adhatók ki." Hogy mi a probléma ezekkel az adatokkal, nem tudjuk; a KSH hivatalos közlése szerint az "igazságszolgáltatás" témakör még ma is a T-STAR része, vagyis ezeket az adatokat nem távolították el úgy a rendszerből, mint a személyi jövedelemadó bevallás települési összesítéseit. Mindenesetre a 2008. évi igazságszolgáltatási adatok még a TeIR-ben sem szerepelnek.

Jövedelmi rangsor 2008-ban

Az APEH elkészítette a 2008. évi személyi jövedelemadó bevallások településenkénti összesítését. Az adatsorok a TeIR rendszerében még nem érhetők el, ám az APEH Központi Hivatalának Tervezési és Elemzési Főosztálya azokat írásbeli kérésre eljuttatja az érdeklődőkhöz. Az alábbiakban az adatsor főbb jellemzőit és érdekességeit ismertetjük.

A 2008. évi országos és igazgatóságok szerinti - gyakorlatilag megyei szintű - szja-statisztikákat az APEH honlapja a napokban, február 11-én hozta nyilvánosságra (http://www.apeh.hu/adostatisztika), a fő számokat tehát ebből a forrásból is megismerhetjük és még durva területi összevetést is tehetünk. A hivatkozott linken közölt adatok egyben alkalmasak arra, hogy a települési szintű adatközlés alapján aggregált értékeket ellenőrizzük. Elemzésünk szerint a két adatforrás lényegében egybevág: bő 4,5 millió fő vallott be összevonás alá eső jövedelmet 2008-ban, melynek összege országosan 8500 - 8600 Mrd Ft-ot tett ki. Ehhez jön még az elkülönülten adózó jövedelmek 580 Mrd Ft-nyi összege, így az összes jövedelem értéke elérte a 9200 Mrd Ft-ot. A bevallók közül mintegy 3,6 milliónyian fizettek személyi jövedelemadót közel 1800 Mrd Ft összegben. Ha az összevont adóalap összegét - az APEH Tervezési és Elemzési Főosztályának adatbázisa alapján - rávetítjük az adófizetők számára, 1 millió 870 ezer Ft-os országos átlagot kapunk. Ez az érték a fővárosban több mint 2,5 millió Ft, Pest megyében valamivel meghaladja a 2 milliót, míg a többi megye közül Komárom-Esztergom és Fejér megye átlagértéke épp csak eléri, Győr-Moson-Soproné pedig épp csak nem éri el az országos átlagot. A megyei rangsort Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék zárják, esetükben az egy adózóra jutó összevont adóalap értéke kicsivel 1,5 millió Ft alatt marad.

A regionális egyenlőtlenségek elemzésekor azonban leginkább az állandó lakosság számát tekintjük számítási alapnak és azt vizsgáljuk, hogy egy állandó lakosra vetítve hogy alakul az egyes területegységek fajlagos jövedelemszintje. Az összevont adóalap egy állandó lakosra jutó országos átlaga 2008-ban 831 eFt. Ezt mintegy 40%-kal haladja meg a főváros 1 millió 139 eFt-os értéke, ami a többi megyével összevetve magasan kiugró eredmény. Budapesten kívül öt megyét találunk, ahol az egylakosra jutó jövedelem meghaladja az országos átlagot; sorrendben: Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas, ám közülük az első kettő relatív előnye is mindössze 10%-pont. 10%-ponton belüli a relatív hátránya Veszprém, Zala és Heves megyének, míg a rangsort Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zárja, ahol az egy lakosra jutó jövedelem értéke mindössze az országos átlag 68%-át (566 eFt) éri el.

A települések közül Telki vezeti az országos rangsort, itt 1 millió 817 eFt volt az egy állandó lakosra jutó jövedelem 2008-ban. Budapest 26. a sorban; a területi egyenlőtlenségeket jól jellemzi, hogy a Telki és Budapest között a rangsorban elhelyezkedő 24 település közül 16 Pest megyében található. Ha a főváros kerületeit is külön "településként" értelmezzük, az országos rangsor legeleje így alakul:

Az országos ranglista élmezőnyében tehát a fővárost és annak agglomerációjához tartozó települések sorát találjuk. Bár szintén Pest megyei, de némiképp mégis kivételt jelent Százhalombatta, amely iparvárosként veszi fel a jövedelmi versenyt a főváros környéki kiterjedt szolgáltatás-alapú gazdasággal. Ugyanígy eltér minden térszerkezeti trendtől két másik iparváros magas jövedelemszintje is: ha Budapestet egy településként vesszük számba, úgy Paks a 9., Tiszaújváros pedig a 20. a jövedelmi rangsorban.

Míg azonban BAZ megyéből Tiszaújváros és a lokális munkaerőpiacának integráns részét képező Sajószöged a jövedelmi ranglista élcsoportjában helyezkedik el, a sort is BAZ megyei település zárja: Csenyétén mindössze 35 eFt volt az egy lakosra jutó összevont adóalap 2008-ban, ami elképesztően alacsony érték. Különösen annak fényében, hogy a második legalacsonyabb jövedelemszinttel bíró, Somogy megyei Pálmajorban már 76 eFt-os átlagot találtunk. Rajtuk kívül még további négy településen maradt 100 eFt alatt a 2008. évi jövedelemszint: a szintén Somogy megyei Libickozmán, a Csenyétéhez hasonlóan BAZ megyei Szakácsiban és Felsőregmecen, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszkán. De alig érik el a 100 e Ft-os határt olyan falvak, mint Tiszabő, Rinyabesenyő, Lácakécse, Ág és Fáj.

Kapcsolódó dokumentumok

A jövedelmi térszerkezet változása_Hogyor Veronika_Pannon.Elemző Iroda.pdf